Szív érbetegségek

Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.

A szív (cor) a vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője. Izmos falú kettős tömlő, mely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével, és a tömlő szájadékait szelepszerűen elzáró billentyűk segítségével a vért pumpa módjára továbbítja (lényegében a bal és a jobb szívfél két sorba kapcsolt pumpának fogható fel).

A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek!

Keringési elégtelenségen azt az állapotot értjük, amelyben a szervezet szöveteinek sejtjeihez nem jut elegendő mennyiségben éltető anyagokat és oxigént szállító vér, az anyagcsere melléktermékeinek onnan történő elszállítása is tökéletlenné válik, egyszóval nem vagy csak részlegesen valósul meg a vérkeringés alapvető célja.

Szívelégtelenség - keringési elégtelenség - Számos betegség vezethet a szívizom összehúzódó erejének csökkenéséhez. A leggyakoribb kórok a szív saját vérellátásának útjában álló akadály, vagyis a koszorúerek szűkülete. Ilyenkor a működő szívizom nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz, teljesítménye természetesen csökken.

A szívritmuszavar, másképpen aritmia, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. A normálisnál gyorsabb szívműködés egy sor betegség következménye is lehet: a lázas állapot köztudottan szapora szívveréssel jár, a fertőzést, a pajzsmirigy-túlműködést, a vérszegénységet, a tüdő- és szívbetegségek egész sorát kíséri a szívverés felgyorsulása.